Ivácson András Áron cikkei:
Három világháború árnyékában zenélni
Annak ellenére, hogy manapság már nehezen tudnám elképzelni az életem az Einstürzende Neubauten jelenléte nélkül, „kapcsolatunk” kifejezetten érdekesen indult.
| 2014.11.13.
0
Konceptuális lovagiasság
Ha zenéről van szó, számomra Stéphane Picq első Dune játékhoz készített elektronikus zeneműve idézi meg a gyerekkorom. Bár az alábbi írásom elsősorban nem róla, hanem Oren Ambarchiról szól, de Picq is szerepel benne.
| 2014.11.08.
0
Hófehér Dűnék
Szeretem a telet. De talán még jobban szeretem a sivatagokat. A hófehér tájak mindig a sivatagok dűnéire emlékeztetnek és valószínűleg innen is táplálkozik a Loscil iránti szimpátiám, bármennyire is paradoxnak tűnjék akár ez, akár a leírt alaphelyzet.
| 2014.11.05.
0
Műetika
Megtehettem volna, hogy Lawrence English-ről írva, akár a címben, akár a cikk első soraiban tegyek valami akár komoly, akár poénos utalást „angolos kifinomultságra”, de úgy gondoltam, hogy kár kliséket puffogtatni egy legkévésbé sem klisés szerzőről.
| 2014.10.27.
0
Somnium
Vannak előadók, zeneszerzők, zenészek, akik nem elégszenek meg a zenehallgatás bejáratott módszereivel. Ők azok, akik mindig új utakat keresnek, nem csak azért, hogy újabb kihívásra találjanak, hanem azért is, hogy a hallgatónak valami olyan különleges élményt nyújtsanak, amelyet senki mástól nem kaphatna. Robert Rich is ezek a zeneszerzők közé tartozik, akár saját művel áll elő, […]
| 2014.10.21.
0
Árnyékharc
A Death Grips olyan csoportosulás volt (mert ők messze túl voltak egy „zenekar” határain), amelyből nagyon kevés van. Mind zenéjük, mind hozzáállásuk olyan szélsőségeket súrolt, amelyeket kevesen mernek feszegetni, ám MC Ride, Zach Hill és Andy Morin mind-mind veteránok, rengeteg megnyert csatával ki-ki a maga területén. Jellemzően az erős egyéniségek alkotta zenekarokra, ők sem tudták […]
| 2014.10.15.
0
Charleworld
Szeptember 28-án megvolt az a kivételes lehetőségem, hogy nem csak élőben láthattam előadás közben Charlemagne Palestine-t, de még el is beszélgettem vele interjú közben, amiből annál sokkal több lett, de előbb némi előzmény.
| 2014.10.09.
0
Charlemagne Palestine
Charlemagne Palestine a 21. század megkerülhetetlen kortárs zeneszerzője, aki zongorista, performer, plüsskészítő és –gyűjtő is egyben. Kompozíciói a legjobb példa arra, hogy mennyire nehéz meghatározni még egy olyan elsőre egyszerűnek tűnő fogalmat is, mint a minimalizmus, hiszen őt sokan minimalistának tekintik, ám ezt a besorolást ő mindig elutasítja.
| 2014.10.09.
0
